Markus Kerber egyetemi professzor (és nem mellesleg ügyvéd) keresetével a német legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy az tiltsa meg a német jegybanknak az Európai Központi Bank mennyiségi lazítási (QE) programjában való részvételét - írja a The Wall Street Journal. A mostani jogi kezdeményezés csak a jéghegy csúcsa, az utóbbi időszakban ugyanis egyre több támadás éri Németországból az EKB extrém laza monetáris politikáját.
Japán központi költségvetési adósságának már több mint harmada a jegybank kezében van, és ha így halad tovább, az évtized végére többségi tulajdonosa lehet az államadósságnak. A helyzeten a jegybank tavaly szeptemberi, nagy csinnadrattával beharangozott változtatása sem javított, sőt: ha Donald Trump véghez viszi azt, amit eltervezett, akkor könnyen lehet, hogy a japán jegybank saját magát lőtte lábon. Összességében egyre nehezebb elképzelni, hogy az óriásira hízott adósságállománytól milyen módon tud majd megszabadulni a jegybank anélkül, hogy azt valamilyen formában elengedné, ami egyelőre óriási tabunak számít a világon.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén, és a kamatfolyosó sem változott, így azt továbbra is a mínusz 0,05 százalékos egynapos betét és a 0,9 százalékos egyhetes hitel kamata határozza meg. 15 órakor viszont meglepőt is húzott az MNB: a vártnál nagyobb mértékben korlátozta a kereskedelmi bankok betételhelyezési lehetőségét, illetve új devizaswap eszközöket hirdetett meg.
Londoni pénzügyi elemzők szerint egyelőre nem valószínű, hogy a legutóbbi inflációs meglepetések érdemben módosítanák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi monetáris alapállását, de jövőre nem kizárt az alapkamat emelése.
Idén még szinte biztos, hogy a jelenlegi 0,9%-on marad majd a Magyar Nemzeti Bank irányadó rátája, de jó esély van rá, hogy a döntéshozók még jövőre sem nyúlnak hozzá az alapkamathoz, vagy legfeljebb csak nagyon az év vége felé - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A holnapi kamatdöntő ülésen ez alapján nem az alapkamatra lesz érdemes odafigyelni, az ugyanis biztos, hogy változatlan marad, hanem arra, hogy az MNB a 3 hónapos betétre vonatkozóan milyen korlátot határoz meg a második negyedév végére, ezzel ugyanis még meglephetik a piacot.
Hiába zajlik már javában a világ legnagyobb gazdaságában a monetáris politika szigorítása, arról egyelőre mélyen hallgatnak az amerikai döntéshozók, hogy a Federal Reserve válságkezelése miatt óriásira duzzadt jegybankmérlegét mikor és hogyan lehetne majd leapasztani. Európában és Japánban még ennél is elképzelhetetlenebbnek tűnik a helyzet normalizálása. Szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy egy durva piaci összeomlás nélkül megtörténjen a pénz kivonása a rendszerből, tekintve, hogy az elmúlt évek részvény- és kötvénypiaci raliját lényegében a nagy jegybankok őrült pénznyomtatása hajtotta. Jó esély van rá, hogy a válság előtti helyzet immár soha nem fog visszaállni, mintegy örökké emlékeztetve a világot a 2008-as események következményeire.
Bár az amerikai jegybank tegnap újra kamatot emelt, az európai és a japán központi bankra érdemes inkább figyelni, ugyanis ha ezek az intézmények felhagynak az elképesztő ütemű pénznyomtatással, az könnyen óriási pusztítást okozhat a kötvénypiacokon - mondta el a csak kötvénykirályként ismert Bill Gross a CNBC-nek adott interjújában.
Megnőhet a nem teljesítő hitelekkel kapcsolatos kockázat az európai bankrendszerben, ha az Európai Központi Bank visszavágja gazdasági stimulusát - aggódnak az EU-s intézményeknél a Reuters birtokába került jelentés szerint.
A piaci várakozások többségével összhangban az amerikai jegybank döntéshozói mai ülésükön az alapkamat 25 bázispontos emeléséről döntöttek, amivel az irányadó ráta célsávja 75-100 bázispontra emelkedett.
Az eurózónás adósság lassan ötöde az Európai Központi Bank kezében van, vagyis rohamtempóban közelít a jegybank ahhoz, hogy az általa megszabott 33%-os felvásárlási korlátba ütközzön. A program folytatásához muszáj lesz radikális változtatásokat bevezetni, ez azonban garantáltan heves tiltakozást váltana ki a konzervatív német politikusok részéről, holott ironikus módon pont Németország a program egyik legnagyobb kedvezményezettje. Bármilyen döntés is szülessen, a konfliktus szinte garantált, az idő pedig vészesen fogy.
Nem jött még el az ideje, hogy visszavonja élénkítő intézkedéseit az Európai Központi Bank, az infláció múlt havi megemelkedése a magasabb energiaárakkal magyarázható átmeneti jelenség - mondta ma Mario Draghi.
Tavaly május óta 0,9%-on áll a jegybank irányadó kamata, és még jó idei nem is kell arra számítanunk, hogy kamatemelésre adná a fejét az MNB - vélik egységesen a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ennek megfelelően alaposan meg tudná lepni a piacot az MNB, ha bármilyen érdemi monetáris politikai döntést hozna, hiszen a piac unalmas tanácsülésre számít.
Márciusig 80 milliárd eurós, áprilistól decemberig pedig 60 milliárd eurós havi keretösszeggel folytatódik az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja, vagyis a vártnál magasabb inflációs adatok ellenére tartják magukat a tavaly decemberi tervhez a döntéshozók. Emellett természetesen az irányadó kamatszinteken nem változtattak: az alapkamat továbbra is 0%-on, az egynapos hitelkamat 0,25%-on, a betéti kamat pedig -0,4%-on maradt.
Már több mint három éve annak, hogy a cseh jegybank bevezette az euró-korona árfolyamküszöböt, hogy ezzel védje az árfolyamot a túlzott erősödéstől. Márciusban azonban lejár a hivatalos elköteleződés, így elméletileg bármikor eltörlése kerülhet a küszöb. Az esemény közeledtével felerősödhet az euró-korona keresztárfolyamra irányuló devizapiaci spekuláció, ami könnyen arra kényszerítheti a jegybankot, hogy már az első félévben feladja a 27-es árfolyampadlót. Függetlenül attól, hogy mikor lépi meg az elkerülhetetlent a jegybank, az idő közben óriásira duzzadt devizatartalékon a korona erősödésével óriási vesztesége keletkezik majd.
Clemens Fuest, a német IFO gazdaságkutató intézet elnöke szerint az Európai Központi Banknak már márciusban véget kellene vetni az eszközvásárlási programjának, ha eurózónás szinten is jelentkezik a decemberi német inflációban látott hirtelen ugrás - mondta el a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában. Mindez azért érdekes, mivel nem egészen egy hónapja hosszabbította meg az EKB 2017 decemberéig az eredetileg márciusig tartó programot.
Hiába volt már korábban is borítékolható a tegnapi Fed-kamatemelés, az amerikai döntéshozóknak sikerült így is meglepetést okozniuk. Többségük ugyanis jelenleg három kamatemelést tart elképzelhetőnek jövőre, amit a 2017-ben várható (Trump-féle) fiskális élénkítés inflációs hatásaival indokolnak. Az vártnál agresszívebb Fed-előrejelzés a dollár mellett a kötvényhozamoknak is befűtött: az amerikai 10 éves államkötvény hozama bő két éves, az amerikai és a német 10 éves hozamok különbsége 25 éves csúcsra ugrott.
Az Európai Központi Bank mai döntése értelmében az eszközvásárlási program kilenc hónappal, 2017 decemberéig meghosszabbításra került, áprilistól kezdve azonban a havi keretösszeg 80 milliárd euróról 60 milliárdra csökken. Annak értekében, hogy a meghosszabbított program ideje alatt se fogyjanak el a piacról a vásárolható értékapírok, a program technikai feltételrendszerén is változtattak: egyrészt eltörölték a betéti kamatpadlóra vonatkozó megszorítást, másrészt a legrövidebb vásárolható állampapír futamidejét 2 évről 1 évre csökkentették. Emellett természetesen az irányadó kamatszinteken nem változtattak: az alapkamat továbbra is 0%-on, az egynapos hitelkamat 0,25%-on, a betéti kamat pedig -0,4%-on maradt.
Holnap a kamatokhoz, és a nem-konvencionális eszközökhöz sem nyúl a Magyar Nemzeti Bank - vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők, akik ugyanakkor nincsenek teljesen meggyőződve arról, hogy a jegybank a közeljövőben meg tudja állni további kamatcsökkentés nélkül. A gyenge GDP-adat érezhetően rányomta a bélyegét az elemzők hangulatára.
Janet Yellen amerikai jegybankelnök ma esedékes szenátusi meghallgatása előtt nyilvánosságra hozott beszédében elég egyértelmű üzenetet küldött a piacnak: meglátása szerint hamarosan indokolttá válik egy újabb kamatemelés, amivel valószínűleg arra célzott, hogy már decemberben a tettek mezejére léphet a Fed.
Úgy tűnik, Trump megválasztása végleg eldönthette a decemberi kamatemelés kérdését, a piaci árazások alapján ugyanis 90% fölé emelkedett annak az esélye, hogy egy év elteltével újra 25 bázispontos szigorítást hajt végre a Fed.
Kitört a sávból, kérdés, hogy ott is tud-e maradni.
Magyarország a középmezőnyben van Európában.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egyre aggasztóbbnak látja a Kreml együttműködését.
Zajlik az épület kiürítése.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
