A múlt havi izgalmak után az októberi monetáris tanácsülés is hozhat érdekes döntéseket, bár jóval valószínűbb, hogy a jegybank ezúttal nem változtat a monetáris kondíciókon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ugyanakkor a kamatfolyosó aljának további süllyesztése benne van a levegőben, miközben a kamatemelési várakozások 2020-ra tolódtak ki.
A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi adatismertetése szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árak 3 százalékkal voltak magasabbak szeptemberben, mint egy évvel korábban. Nagy-Britanniában 2012 márciusa óta nem mértek ennél gyorsabb éves inflációt.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a brit gazdaság ingatag helyzete miatt komoly hiba lenne, ha a Bank of England a monetáris tanács jelzéseinek megfelelően a közeljövőben kamatemelésbe kezdene.
Növekedtek a lefelé mutató inflációs kockázatok - mondta Nagy Márton a Figyelő Top200 konferencián. Az MNB alelnöke szerint az inflácós várakozások erősen horgonyzottak Magyarországon, a környezet pedig hűtő: az eurózónában szeptemberben meglepeően alacsony volt az infláció.
Hosszú hónapok után újra lazítani volt kénytelen a jegybank, hogy megakadályozza a forint nemkívánatos erősödését. A célját elérte, de vajon meddig lehet visszatartani a spekulánsokat?
Tovább lazított tegnap monetáris politikáján a Magyar Nemzeti Bank. Bár az alapkamat 0,9%-on maradt, a piaci hitelek szempontjából mérvadó referenciahozamok a tegnapi bejelentésnek köszönhetően várhatóan tovább csökkennek. Olyannyira, hogy a lakossági és vállalati forinthitelek szempontjából leginkább mérvadó Budapesti Bankközi Kamatláb (BUBOR) 21 éves történetében először negatív tartományba kerülhet. Nagyon úgy tűnik, ez az MNB-nek sem lenne ellenére. Most elmagyarázzuk, hogyan működik a BUBOR, és megnézzük, mit jelent a 0%-os mérföldkő a hitelek kamata és törlesztőrészlete szempontjából.
Ma ülésezett a monetáris tanács, a jegybank döntéshozó testületétől lazító lépéseket várt a piac. 14 órakor az egynapos betéti kamat csökkentését jelentette be a jegybank, vagyis még lejjebb süllyedt a kamatszint a nulla alatti tartományban. 15 órakor a 3 hónapos betételhelyezési lehetőség (enyhén)várakozáson felüli korlátozását, illetve az fx-swap eszköz likviditásbővítésben betöltött szerepének növelését is bejelentette az MNB.
A jegybank kitart amellett , hogy tartósan alacsony lesz az infláció Magyarországon, ezért további lazító lépéseket vár tőle a piac. Hosszú hónapok után újra igazi izgalmakat hozhat a monetáris tanács keddi ülése. Összeszedtük, mit is léphet az MNB.
Az MNB Monetáris Tanácsa keddi közleményében világosan megerősítette, hogy kész a monetáris kondíciók tovább lazítására nem konvencionális eszközökkel - válaszolta a jegybank a Reuters kérdésére. Mindez azért volt fontos, mert sokan félreértették a keddi közlemény utolsó két mondatát, ezt igyekezett most tisztába tenni az MNB.
A pénzügyi válság óta először emelt kamatot a cseh jegybank. A 20 bázispontos lépés hatására a korona erősödésbe kezdett.
A rendkívüli mértékben eladósodott amerikai gazdaság, de az egész világ, amely eddig a laza monteáris politika haszonélvezője volt, a recesszió kockázatát futja, ha a rövid lejáratú kamatokat "normalizálják" a jegybankok - véli a "Kötvénykirályként" emlegetett Bill Gross, a Janus Henderson Investors szakértője.
Közel hét év óta először kamatemelést hajtott végre a kanadai jegybank a kedvező gazdasági kilátásokra hivatkozva, de hangsúlyozta, hogy vár még további gazdasági adatokra, mielőtt elkötelezné magát egy újabb hasonló lépés mellett.
Egy és hat hónapos futamidejű finomhangoló devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy hónapos lejáraton a tenderre beérkezett 110 milliárd forint ajánlatból 100 milliárd forintot, a hat hónapos lejáraton a beérkezett 114 milliárd forintból ugyancsak 100 milliárd forintot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás továbbra is 850 milliárd forint.
Markus Kerber egyetemi professzor (és nem mellesleg ügyvéd) keresetével a német legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy az tiltsa meg a német jegybanknak az Európai Központi Bank mennyiségi lazítási (QE) programjában való részvételét - írja a The Wall Street Journal. A mostani jogi kezdeményezés csak a jéghegy csúcsa, az utóbbi időszakban ugyanis egyre több támadás éri Németországból az EKB extrém laza monetáris politikáját.
Japán központi költségvetési adósságának már több mint harmada a jegybank kezében van, és ha így halad tovább, az évtized végére többségi tulajdonosa lehet az államadósságnak. A helyzeten a jegybank tavaly szeptemberi, nagy csinnadrattával beharangozott változtatása sem javított, sőt: ha Donald Trump véghez viszi azt, amit eltervezett, akkor könnyen lehet, hogy a japán jegybank saját magát lőtte lábon. Összességében egyre nehezebb elképzelni, hogy az óriásira hízott adósságállománytól milyen módon tud majd megszabadulni a jegybank anélkül, hogy azt valamilyen formában elengedné, ami egyelőre óriási tabunak számít a világon.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén, és a kamatfolyosó sem változott, így azt továbbra is a mínusz 0,05 százalékos egynapos betét és a 0,9 százalékos egyhetes hitel kamata határozza meg. 15 órakor viszont meglepőt is húzott az MNB: a vártnál nagyobb mértékben korlátozta a kereskedelmi bankok betételhelyezési lehetőségét, illetve új devizaswap eszközöket hirdetett meg.
Londoni pénzügyi elemzők szerint egyelőre nem valószínű, hogy a legutóbbi inflációs meglepetések érdemben módosítanák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi monetáris alapállását, de jövőre nem kizárt az alapkamat emelése.
Idén még szinte biztos, hogy a jelenlegi 0,9%-on marad majd a Magyar Nemzeti Bank irányadó rátája, de jó esély van rá, hogy a döntéshozók még jövőre sem nyúlnak hozzá az alapkamathoz, vagy legfeljebb csak nagyon az év vége felé - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A holnapi kamatdöntő ülésen ez alapján nem az alapkamatra lesz érdemes odafigyelni, az ugyanis biztos, hogy változatlan marad, hanem arra, hogy az MNB a 3 hónapos betétre vonatkozóan milyen korlátot határoz meg a második negyedév végére, ezzel ugyanis még meglephetik a piacot.
Hiába zajlik már javában a világ legnagyobb gazdaságában a monetáris politika szigorítása, arról egyelőre mélyen hallgatnak az amerikai döntéshozók, hogy a Federal Reserve válságkezelése miatt óriásira duzzadt jegybankmérlegét mikor és hogyan lehetne majd leapasztani. Európában és Japánban még ennél is elképzelhetetlenebbnek tűnik a helyzet normalizálása. Szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy egy durva piaci összeomlás nélkül megtörténjen a pénz kivonása a rendszerből, tekintve, hogy az elmúlt évek részvény- és kötvénypiaci raliját lényegében a nagy jegybankok őrült pénznyomtatása hajtotta. Jó esély van rá, hogy a válság előtti helyzet immár soha nem fog visszaállni, mintegy örökké emlékeztetve a világot a 2008-as események következményeire.
Bár az amerikai jegybank tegnap újra kamatot emelt, az európai és a japán központi bankra érdemes inkább figyelni, ugyanis ha ezek az intézmények felhagynak az elképesztő ütemű pénznyomtatással, az könnyen óriási pusztítást okozhat a kötvénypiacokon - mondta el a csak kötvénykirályként ismert Bill Gross a CNBC-nek adott interjújában.
Összehívta nemzetbiztonsági csapatát a műveleti központban az amerikai elnök.
Nem kell messze menni.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
404 fölé ment az euró-forint árfolyama.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Egyre inkább háttérbe szorul a dollár.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
